Se nem hozott, se nem vitt
www.median.hu 
2017. július 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.
 

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 


A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2014. február 04.

Se nem hozott, se nem vitt

A közelgő választások érezhetően felpezsdítették a szavazóközönséget, a legutóbb ugyanis 2010 tavaszán volt olyan magas a választók aránya, mint most, amikor az emberek több mint háromnegyede (76 százalék) támogatja valamelyik pártot (1. ábra).

Szintén magasnak mondható azok 52 százalékos aránya, akik a Medián januári felmérése során azt mondák, hogy egy „közeljövőben” rendezendő választáson biztosan elmennének szavazni. Az immár végéhez közeledő választási ciklus nagy részére az emberek alacsony politikai aktivitása volt jellemző, ám mostanra mind a pártválasztók aránya, mind a részvételi hajlandóság magasabbra nőtt, mint amit a Medián az előző két parlamenti választási év januárjában mért.
 
A korábbi ciklusok alatt is megfigyelhető volt, hogy a választások közeledtével a közhangulat fokozatosan javul. Ez most sincs másként: az elmúlt egy év alatt közel kétszeresére, 22-ről 40 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy látják, az országban jó irányba mennek a dolgok (2. ábra). Mégis egy kicsivel többen vannak, akik kormányváltást szeretnének (45 százalék), mint ahányan a mostani kormány hatalmon maradását várják (43 százalék).
 
Eközben azonban a Fidesz továbbra is fölényesen vezet a pártok versenyében, sőt, tovább is tudta növelni támogatottságát (a teljes népesség körében 37-ről 39 százalékra, 3. ábra). A választani tudó „biztos” szavazók több mint fele (52 százaléka) a Fideszt támogatja (4. ábra), és az emberek kerek 60 százaléka úgy véli, a kormánypárt a tavaszi választásokon ismét győzni fog.
 
A baloldali ellenzék pártjainak összefogása egyelőre nem hozott számottevő változást a népszerűségükben: a közös listát szinte pontosan ugyanannyian támogatják, mint az előző hónapban a résztvevő pártokat összesen. A megállapodásnak azonban nemcsak gyakorlati, de pszichológiai jelentősége is lehet: most lényegesen többen hisznek benne, hogy a baloldali ellenzék nyerhet a tavaszi választáson (18 százalék), mint ahányan egy hónappal korábban az MSZP, vagy az Együtt 2014 győzelmét jósolták (a kettő összeadva volt 14 százalék). Ugyanakkor a válaszadók 51 százaléka kizártnak tartja, hogy a baloldali közös listára voksoljon – ez az arány alig valamivel alacsonyabb, mint ahányan decemberben az MSZP-től, vagy a DK-tól tartózkodtak (54, illetve 52 százalék), és valamivel magasabb, mint az Együtt 2014-PM-től korábban elzárkózóké (47 százalék). Érdekesség, hogy abban az elméleti esetben, ha az ellenzéki együttműködés nem jött volna létre, és a pártokra külön-külön lehetne szavazni, az Együtt 2014-PM listáját most többen jelölnék be, mint decemberben, míg az MSZP és a DK önálló támogatottsága nem nőtt.
 
A pártpreferenciákhoz hasonlóan a vezető politikusok népszerűségi rangsora is fideszes fölényről tanúskodik: a listát Áder János (53 százalék) és Orbán Viktor (45 százalék) vezeti, és az első tíz helyen jelenleg csak egy ellenzéki politikus (Mesterházy Attila, 33 százalék) található. Mesterházy mellett Bajnai Gordon, Kuncze Gábor és Karácsony Gergely (31, illetve 30-30 százalék) lehetnek a baloldali ellenzék „húzóemberei”.
 
A felmérést 2014. január 24-e és 28-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3  százalék.
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
 
ismertség
népszerűség
 
december
január
változás
december
január
változás
Áder János
96
96
0
50
53
+3
Orbán Viktor
100
99
-1
45
45
0
Rogán Antal
95
94
-1
41
40
-1
Pokorni Zoltán
93
91
-2
40
40
0
Varga Mihály
85
84
-1
40
39
-1
Navracsics Tibor
94
91
-3
37
36
-1
Kósa Lajos
88
89
+1
39
36
-3
Tarlós István
93
92
-1
33
34
+1
Mesterházy Attila
98
98
0
34
33
-1
Lázár János
89
88
-1
31
33
+2
Vona Gábor
93
94
+1
30
32
+2
Bajnai Gordon
99
98
-1
33
31
-2
Martonyi János
85
85
0
32
31
-1
Kuncze Gábor
96
95
-1
31
30
-1
Kövér László
95
94
-1
31
30
-1
Karácsony Gergely
72
67
-5
31
30
-1
Fodor Gábor
90
88
-2
28
29
+1
Pintér Sándor
94
92
-2
28
26
-2
Schiffer András
81
85
+4
23
25
+2
Gyurcsány Ferenc
100
99
-1
24
24
0
Jávor Benedek
68
68
0
25
24
-1
Vadai Ágnes
67
67
0
28
24
-4
Semjén Zsolt
81
79
-2
24
23
-1
Szanyi Tibor
80
75
-5
24
23
-1
Hoffmann Rózsa
86
85
-1
20
18
-2
 
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában
 




Ábrák