Két választás között
A „győzteshez húzás” klasszikus jelensége és a politikai közhangulat számottevő javulása – röviden így foglalható össze a Medián két választás közötti, április utolsó hétvégéjén készült felmérésének eredménye. |
Nagyjából három héttel az országgyűlési választás után a valós részvételi aránynál lényegesen többen, 75 százaléknyian „emlékeztek” úgy, hogy elmentek szavazni. Más kérdés, hogy ha a közeljövőben új parlamenti választásokat rendeznének, ennél jóval kevesebben (57 százaléknyian) járulnának „biztosan” az urnákhoz, a ténylegesen közelgő európai parlamenti választáson pedig a válaszadók mindössze 46 százaléka gondolja biztosnak a részvételét.
Eközben a Fidesz támogatottsága a teljes népességben 36-ról 39 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 47-ről 56 százalékra nőtt (1. ábra). Ez az erősödés május 25-én is a Fidesz malmára hajthatja a vizet, mivel az EP-választási szándékok nagyon hasonlóan alakulnak: három párt, a Fidesz, a Jobbik és az MSZP képviselői biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe, míg másik három, az LMP, az Együtt-PM és a DK sikere április végén még igencsak kérdéses volt (3. ábra).
Érdekes, bár nem szokatlan, hogy a győzteshez húzás jelensége valamelyest visszamenőleg is tetten érhető. A megkérdezettek többnyire pontosan idézhették fel, hogy melyik pártra szavaztak, legalábbis a pártok erősorrendje megfelel a választások eredményének. Azonban ha a választók pontosan úgy szavaztak volna, mint ahogyan emlékeik szerint tették, a Fidesz a tényleges eredményénél is lényegesen több voksot kapott volna: az összes válaszadó 39 százaléka mondta, hogy a választáson a Fideszre szavazott, vagy szavazott volna, ám ha ebből leszámítjuk azokat, akik nem tudták, vagy nem szerették volna utólag kinyilvánítani a pártválasztásukat, úgy a Fidesz a képzeletbeli voksok 53 százalékát kapta. Ezzel egyidőben a választók utólag a többi pártlistát a tényleges eredményüknél valamivel kisebb arányban támogatták volna, bár a különbség nem kimagasló: az ellenzéki összefogásra az utólagos „voksok” 23 százaléka, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 4 százalék jutott (2. ábra).
A választási győzelem a lezárult ciklus kormányzati teljesítményét is felértékelte: most olyan szintre emelkedett az Orbán-kormány munkájával való elégedettség, aminél magasabb csak a hivatalba lépésének évében, vagyis 2010-ben volt (4. ábra). Jelentősen (az előző havi 37-ről 44 százalékra) emelkedett azok aránya is, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok – a derűlátók aránya utoljára 2010 októberében volt ennél magasabb (5. ábra).
A választási eredmények tükrében nemcsak a pártok, de a vezető politikusok is új megvilágításba kerülhettek: a legtöbb fideszes politikus népszerűsége az előző hónaphoz képest ugrásszerűen javult. Ennek tulajdonítható, hogy a népszerűségi rangsor most lényegében két részre szakadt: a „felső” részét kormánypárti politikusok teszik ki, míg az „alsó” részében szinte csak ellenzékieket találunk.
A felmérést 2014. április 25-e és 29-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.
ismertség | népszerűség | |||||
március | április | változás | március | április | változás | |
Áder János | 97 | 96 | -1 | 57 | 57 | 0 |
Orbán Viktor | 100 | 100 | 0 | 45 | 51 | +6 |
Pokorni Zoltán | 91 | 92 | +1 | 43 | 49 | +6 |
Varga Mihály | 85 | 87 | +2 | 46 | 47 | +1 |
Navracsics Tibor | 88 | 91 | +3 | 40 | 46 | +6 |
Kósa Lajos | 89 | 89 | 0 | 36 | 44 | +8 |
Rogán Antal | 93 | 95 | +2 | 41 | 42 | +1 |
Martonyi János | 86 | 89 | +3 | 36 | 39 | +3 |
Kövér László | 93 | 93 | 0 | 33 | 38 | +5 |
Tarlós István | 92 | 90 | -2 | 34 | 38 | +4 |
Lázár János | 87 | 89 | +2 | 33 | 37 | +4 |
Vona Gábor | 96 | 95 | -1 | 37 | 34 | -3 |
Pintér Sándor | 94 | 93 | -1 | 25 | 33 | +8 |
Semjén Zsolt | 81 | 80 | -1 | 27 | 33 | +6 |
Karácsony Gergely | 65 | 69 | +4 | 32 | 33 | +1 |
Schiffer András | 86 | 86 | 0 | 29 | 31 | +2 |
Fodor Gábor | 84 | 88 | +4 | 31 | 30 | -1 |
Molnár Csaba | 66 | 69 | +3 | 26 | 29 | +3 |
Mesterházy Attila | 98 | 98 | 0 | 30 | 28 | -2 |
Jávor Benedek | 68 | 68 | 0 | 26 | 28 | +2 |
Bajnai Gordon | 99 | 99 | 0 | 27 | 27 | 0 |
Szanyi Tibor | 81 | 78 | -3 | 22 | 24 | +2 |
Vadai Ágnes | 71 | 73 | +2 | 26 | 24 | -2 |
Hoffmann Rózsa | 82 | 83 | +1 | 20 | 22 | +2 |
Gyurcsány Ferenc | 100 | 99 | -1 | 21 | 19 | -2 |
* a 25 legismertebb vezető beosztású politikus
** "szívesen látná fontos politikai szerepben" - említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában