Nagyjából három héttel az országgyűlési választás után a valós részvételi aránynál lényegesen többen, 75 százaléknyian „emlékeztek” úgy, hogy elmentek szavazni. Más kérdés, hogy ha a közeljövőben új parlamenti választásokat rendeznének, ennél jóval kevesebben (57 százaléknyian) járulnának „biztosan” az urnákhoz, a ténylegesen közelgő európai parlamenti választáson pedig a válaszadók mindössze 46 százaléka gondolja biztosnak a részvételét.

 

Eközben a Fidesz támogatottsága a teljes népességben 36-ról 39 százalékra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 47-ről 56 százalékra nőtt (1. ábra). Ez az erősödés május 25-én is a Fidesz malmára hajthatja a vizet, mivel az EP-választási szándékok nagyon hasonlóan alakulnak: három párt, a Fidesz, a Jobbik és az MSZP képviselői biztosan bejutnak az Európai Parlamentbe, míg másik három, az LMP, az Együtt-PM és a DK sikere április végén még igencsak kérdéses volt (3. ábra).

 

Érdekes, bár nem szokatlan, hogy a győzteshez húzás jelensége valamelyest visszamenőleg is tetten érhető. A megkérdezettek többnyire pontosan idézhették fel, hogy melyik pártra szavaztak, legalábbis a pártok erősorrendje megfelel a választások eredményének. Azonban ha a választók pontosan úgy szavaztak volna, mint ahogyan emlékeik szerint tették, a Fidesz a tényleges eredményénél is lényegesen több voksot kapott volna: az összes válaszadó 39 százaléka mondta, hogy a választáson a Fideszre szavazott, vagy szavazott volna, ám ha ebből leszámítjuk azokat, akik nem tudták, vagy nem szerették volna utólag kinyilvánítani a pártválasztásukat, úgy a Fidesz a képzeletbeli voksok 53 százalékát kapta. Ezzel egyidőben a választók utólag a többi pártlistát a tényleges eredményüknél valamivel kisebb arányban támogatták volna, bár a különbség nem kimagasló: az ellenzéki összefogásra az utólagos „voksok” 23 százaléka, a Jobbikra 18 százalék, az LMP-re pedig 4 százalék jutott (2. ábra).

A választási győzelem a lezárult ciklus kormányzati teljesítményét is felértékelte: most olyan szintre emelkedett az Orbán-kormány munkájával való elégedettség, aminél magasabb csak a hivatalba lépésének évében, vagyis 2010-ben volt (4. ábra). Jelentősen (az előző havi 37-ről 44 százalékra) emelkedett azok aránya is, akik szerint Magyarországon jó irányba mennek a dolgok – a derűlátók aránya utoljára 2010 októberében volt ennél magasabb (5. ábra).

 

A választási eredmények tükrében nemcsak a pártok, de a vezető politikusok is új megvilágításba kerülhettek: a legtöbb fideszes politikus népszerűsége az előző hónaphoz képest ugrásszerűen javult. Ennek tulajdonítható, hogy a népszerűségi rangsor most lényegében két részre szakadt: a „felső” részét kormánypárti politikusok teszik ki, míg az „alsó” részében szinte csak ellenzékieket találunk.

 

 

 

 

 

 * a 25 legismertebb vezető beosztású politikus

** "szívesen látná fontos politikai szerepben" - említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában