Olimpia: csökkenő lelkesedés
www.median.hu 
2017. március 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Ha a népszavazáson múlna, biztosan visszalépnénk

Ha a Momentum kezdeményezése sikerrel jár, és népszavazásra kerül sor, a budapestiek többsége amellett tenné le a voksát, hogy a főváros vonja vissza olimpiai pályázatát .  

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében átfogó felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról.
 


Csatlós vagy csatlakozó?

Europtimizmus



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2015. december 03.

Olimpia: csökkenő lelkesedés

A magyarok csupán kisebb része támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es nyári olimpia rendezésére. A téma meglehetősen átpolitizált.

Arról, hogy Budapest is pályázik a 2024-es olimpia rendezésére, a 2015. szeptember közepén, tehát a pályázás hivatalos bejelentésével körülbelül egy időben a magyarok 81 százaléka tudott. Ez ugyan soknak mondható, de számottevően elmarad attól, amennyien 2002-ben tudtak a 2012-es játékok rendezésére vonatkozó pályázati szándékról (93 százalék). Ez minden bizonnyal azzal van összefüggésben, hogy a menekültválság körüli médiazaj minden más témát háttérbe szorított. Részben ugyanez magyarázhatja, hogy a budapesti rendezésnek mára kevesebb a támogatója (41 százalék), mint az ellenzője (53 százalék). Februárban (az Ipsos szerint) még 60 százalék volt a támogatók aránya, júliusban pedig (a Nézőpont szerint) már csak 49 százalék. A pályázás támogatói csupán a kormánypárti szavazók körében vannak többségben.
 
Az igazán elkötelezettek aránya, akik pénzzel is készek támogatni a hazai olimpia megrendezését, 25 százalék. Ezek többsége (17 százalék) csupán évi egy-kétezer forintot adna erre a célra, de 8 százaléknyi támogató akár évi 10 ezer forintot vagy többet is áldozna. A kormánypárti szavazók több mint kétötöde (43 százalék), a jobbikosok csaknem egyharmada (29 százalék) kész anyagi áldozatra, a többi ellenzéki párt támogatói és a nem szavazók körében kisebb ez az arány (12 és 16 százalék) (1. ábra).
 
Szintén inkább gyengíti a rendezés támogatottságát, hogy alig kétötöd (38 százalék) azoknak az aránya, akik szerint Magyarország képes lenne arra, hogy 2024-ben házigazdája legyen a játékoknak. Az ebben a tekintetben optimisták aránya is számottevően csökkent az év eleje óta (Ipsos, 54 százalék). A politikai irányultság természetesen ennek a kérdésnek a megítélésére is rányomja a bélyegét, igaz, valamelyest kisebb mértékben, mint önmagában a pályázásnak a megítélésére (2. ábra).
  
Amikor a kérdezőbiztosok arra kérték a válaszadókat, hogy ítéljenek meg öt-öt olyan állítást, amelyek az olimpiával összefüggésben pozitív, illetve negatív megfontolásokat hoztak szóba, az emberek összességében kiegyensúlyozottan foglaltak állást: ha mind a tíz állítást azonos súllyal vesszük figyelembe, a megkérdezettek 47 százalékának gondolkodásában inkább kedvező az olimpia megrendezésének kontextusa, 46 százalékuknak pedig inkább kedvezőtlen. Ez a kiegyensúlyozottság látszik az egyes, rokon tartalmú, de ellentétes előjelű állítások megítélésében is: a legnagyobb egyetértés abban a tekintetben tapasztalható, hogy „az olimpia megrendezése más, fontosabb dolgok, például az egészségügy vagy az oktatás elől vinné el a pénzt”, de ettől alig marad el azé, hogy „az olimpiára való felkészülés sok munkalehetőséget teremtene, és lendületet adna az ország fejlődésének” (3. ábra). Ha a 2002-es felmérésben is szerepelt kijelentéseket vesszük szemügyre, látható, hogy az egyetértés intenzitása csökkent a kedvező következmények tekintetében, és nőtt a kedvezőtlenekében. A rendezés kontextusának megítélésében végbement változás újabb olyan tényező, ami odavezetett, hogy (hosszabb távon is) gyengült a hazai rendezés támogatottsága. Ebben minden bizonnyal nemcsak a hazai viszonyokban bekövetkezett változások játszanak közre, hanem az időközben rendezett olimpiák, elsősorban az athéni tapasztalatainak közismertté válása is. Legalábbis erre utal, hogy a két budapesti kezdeményezés közötti tizenhárom éves időszakban az olimpiára épített létesítmények további hasznosításának megítélése tekintetében a legnagyobb a különbség.
 
A felmérést 2015. szeptember 11-e és 15-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3. kisebb mintarészek elemzése során azonban ennél valamivel magasabb is lehet.




abrak