A kormánypárt már március óta gyarapítja táborát, és jelenleg a teljes népesség 34 százalékát tudhatja maga mögött (1. ábra) – ez az egy évvel ezelőtti támogatottsághoz képest 8 százalékpontos növekedést, vagyis közel 650 ezer új, vagy még inkább visszatérő szimpatizánst jelent. A pártelnök-miniszterelnök Orbán népszerűsége tavaly novemberben 32 százalékra esett, ám az elmúlt hónapokban fokozatosan visszaerősödött 48 százalékra. Érdekesség azonban, hogy míg Orbán az év során rendre konfliktusba került az Európai Unióval, a népesség 71 százaléka, sőt, ezen belül a Fidesz-szavazók 74 százaléka változatlanul támogatja az ország EU-tagságát.

 

Korábban még nem fordult elő a Medián felméréseiben, hogy a választások után bő másfél évvel a kormánypárt a választani tudó „biztos” szavazók több mint felének támogatását élvezze, ám most a Fidesz ezeknek a szavazatoknak az 51 százalékát kapná. Ezzel szemben arra már többször is volt példa, hogy ennyi idővel a választások után egy ellenzéki párt tudhassa maga mögött a választani tudó „biztos” szavazók abszolút többségét: 1999 decemberében az MSZP-nek 52 százalékos, 2003 novemberében a Fidesznek 51 százalékos, 2007 végére pedig szintén a Fidesznek 64 százalékos volt a támogatottsága.

 

Most viszont az erős kormányoldallal szemben csak töredezett ellenzéket láthatunk. A Jobbik – amely a választások óta átvette a második legerősebb párt pozícióját – az elmúlt fél évben valamelyest gyengült, támogatottságuk a májusi rekordmagasságról (16 százalékról) 13 százalékra mérséklődött. Az MSZP népszerűsége a teljes szavazókorú népességre vetítve időközben 7 százalékra apadt – a párt, amely épp a mostani közvélemény-kutatás idején tartotta kongresszusát, utoljára az Antall-kormány első két évében szerepelt ilyen gyengén a Medián felméréseiben. Az MSZP visszaesésével egyre szűkül a különbség a szocialisták és a Demokratikus Koalíció támogatottsága között (a pártvezetők népszerűsége pedig szinte azonos: Gyurcsány Ferenc 21 százalékon, Tóbiás József 20 százalékon áll). A Fideszen kívül a DK volt az egyetlen, amely az elmúlt év során érdemben növelni tudta a bázisát: jelenleg a népesség 6 százalékának, a választani tudó „biztos” szavazók 9 százalékának támogatására számíthat. (2.ábra) A DK azonban egyszersmind a leginkább elutasított pártok közé tartozik a mai palettán: a választók 51 százaléka „biztosan nem szavazna” rájuk, és ennél egyedül az MSZP elutasítottsága magasabb (54 százalék).

 

A Fidesz népszerűségével összhangban az Orbán-kormány teljesítményének megítélése is számottevően javult március óta: akkor a megkérdezettek mindössze 29 százaléka érezte úgy, ma azonban 45 százalék mondja, hogy a kormány jó munkát végez.(3. ábra) Ennél valamivel kevesebben vannak azok, akik szerint általában véve Magyarországon jó irányba mennek a dolgok (41 százalék). Az év során mégis inkább csökkenő tendenciát mutatott a borúlátók aránya: márciusban még a válaszadók 68 százaléka, míg jelenleg „csak” 53 százalék látja sötéten az ország jövőjét. (4. ábra)