Egészpályás feltámadás
www.median.hu 
2017. július 23. 

Kutatások


Gazdaság
Társadalom
Politika
Dosszié

Hol az igazság?

A magyarok nagy többségének sok minden bántja az igazságérzetét. Az elmúlt héten készült gyorsfelmérésben három társadalompolitikai problémára kérdeztünk rá, és mindháromban nagyon sokan foglaltak el kritikus álláspontot.
 

A kormányváltók többségének tetszik Botka üzenete

A szavazókorú népesség többsége kormányváltást akar, és az így gondolkodók abszolút többsége elfogadná Botkát miniszterelnöknek. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító kongresszus előtt az MSZP megbízásából a Medián gyorsfelmérést végzett Botka László üzenetéről. 


Egyetemes visszaesés

A helyzet változatlan

Önök kérték



KERESÉS

mit


KULCSSZAVAS KERESÉS

Dosszié 
2017. július 03.

Egészpályás feltámadás

A másfél éves távlatban mélypontnak számító áprilisi 31 százalék után a Fidesznek sikerült valamelyest javítani: a Medián június közepén készült felmérése szerint a kormánypárt ismét a teljes szavazókorú népesség 34 százalékának voksaira számíthat.

Az MSZP támogatottsága kevésbé ingadozik, mostanában hol 8, hol 9 százalékon áll – gyakorlatilag két és fél éve nem mozdult ki a 8 és 11 százalék közötti sávból. Így aztán a Jobbik 13 százaléka az jelenti, hogy a jobboldali ellenzéki párt továbbra is megelőzi a baloldalit, a DK és az LMP támogatottsága pedig változatlanul a parlamentbe jutás 5 százalékos küszöbe körül ingadozik. Egyébként a Medián ábrája meglehetősen „fejnehéz”: a pártrangsor alsó régiójában csupa 1 százalékos párt sorakozik. (1. ábra)
 
Az ellenzék szétforgácsoltsága némi elbizonytalanodással is jár, a pártnélküliek egyharmadnyi aránya magasabb, mint az elmúlt másfél évben bármikor. Figyelemre méltó, hogy a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya júniusban a magukat biztos szavazónak mondók körében is megugrott: az áprilisi 12-ről 19 százalékra.
 
Ahogy az lenni szokott, a kormánypárt erősödésével a legtöbb közhangulati mutató is kedvezőbbé vált: valamelyest nőtt a kormány teljesítményével elégedettek (2. ábra) és a „jó irányt” érzékelők aránya. A hangulatváltozásnak nemcsak az MSZP, de a miniszterelnök-jelöltje, Botka László is vesztese: miközben ismertsége tovább növekedett, az áprilisinál 8 százalékponttal kevesebben látnák szívesen „fontos politikai szerepben”. Ez romlás nem egyenletesen oszlik el, az MSZP hívei körében ugyanis határozottan erősödött (83-ról 90 százalékra), de a többi szavazói csoportban, különösen a jobbikosok és a kisebb ellenzéki pártok szavazói körében egyértelműen csökkent a támogatása. Érdekes, hogy épp a másik „hivatalos” miniszterelnök-jelölt, Karácsony Gergely könyvelhette el április óta a legnagyobb, ugyancsak 8 százalékpontos nyereséget is, és így korábbi párttársát, Szél Bernadettet hajszállal megelőzve ezúttal ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus (lásd a táblázatot). Ez azonban egyáltalán nem hoz annak a pártnak, amelynek Karácsony a társelnöke: a Párbeszéd támogatottsága júniusban 1 százalék alatt maradt.
 
Kevesebb, mint egy évvel a 2018-as országgyűlési választások várható időpontja előtt a szavazókorú közönség 48 százaléka mondja, hogy ha a közeljövőben lenne választás, biztosan elmenne szavazni (3. ábra). Ez nagyjából megegyezik azzal, amit ugyanennyivel a 2014-es voksolás előtt mért a Medián, és akkor végül is kerekítve 63 százalék járult az urnákhoz. Kérdés, hogy egy ilyen nem túl magas részvétel kinek kedvezne inkább – az ellenzék sok politikusa jelenleg abban bízik, hogy ha sikerülne megtörni az általános apátiát és növelni a szavazási kedvet, az a kormányváltó szándék erősödését hozhatná. Kétségtelen, a teljes szavazókorú népesség körében továbbra is többségben vannak a változást igénylők: a 2018-as választás után kormányváltást szeretne a válaszadók 49 százaléka, és „csak” 42 százalékuk tartaná jobbnak, ha maradna a jelenlegi kormány (4. ábra). Az is igaz viszont, hogy egyelőre a kormány maradását akarók között vannak többen (54 százalék) a „biztos” szavazók. Ráadásul a kormányváltást óhajtó, de jelenleg választani nem tudó szavazópolgárok aránya a közelmúltban tovább növekedett, áprilisban még 13, júniusban már 16 százalék volt: ez az a jó 1,2 milliónyi tömeg, amelynek a voksaiért a következő hónapokban hadba szállhatnak az ellenzéki pártok. Ha azonban ennek a nem jelentéktelen sokaságnak a valószínű pártpreferenciáit vizsgáljuk, kiderül, hogy vonzalmaik nagyon szóródnak: önmagában sem az MSZP-nek, sem a Jobbiknak nem jutna annyi, hogy „most vasárnap” bármelyikük a Fidesz fölé kerekedjen.
 
A felmérést 2017. június 16-a és 21-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3.
 
 
Politikusok* ismertségének és népszerűségének** változása
százalék
ismertség
népszerűség
április
június
változás
április
június
változás
Áder János
99
99
0
47
49
+2
Orbán Viktor
99
99
0
40
44
+4
Varga Mihály
88
85
-3
38
43
+5
Karácsony Gergely
74
75
+1
31
39
+8
Lázár János
95
94
-1
37
38
+1
Szél Bernadett
78
78
0
38
38
0
Szijjártó Péter
92
92
0
33
36
+3
Kósa Lajos
92
91
-1
34
35
+1
Navracsics Tibor
89
88
-1
35
35
0
Vona Gábor
97
97
0
34
34
0
Tarlós István
94
92
-2
38
34
-4
Kövér László
96
95
-1
31
32
+1
Rogán Antal
96
95
-1
31
31
0
Fodor Gábor
86
85
-1
26
31
+5
Kunhalmi Ágnes
81
76
-5
31
31
0
Pintér Sándor
93
92
-1
28
29
+1
Semjén Zsolt
82
80
-2
24
27
+3
Botka László
91
94
+3
34
26
-8
Bokros Lajos
91
89
-2
23
23
0
Gyurcsány Ferenc
99
99
0
23
20
-3
* a 20 legismertebb vezető beosztású politikus
** „szívesen látná fontos politikai szerepben” – említések aránya, az adott politikust ismerők százalékában




Ábrák